Mikrobiom vizsgálat
Az emberi gyomor-béltraktust benépesítő közel 39 trillió mikroorganizmus összességét hívjuk bélflórának, vagy másnéven mikrobiomnak, mely összetétele egyénenként eltérő, és számos tényező, többek között az életmódunk (táplálkozás, mozgás, stressz) befolyásolja. A bélmikrobiom a baktériumok, vírusok, gombák és szabad szemmel nem látható szervezetek összességét írja le. A baktériumok alkotják a legnagyobb (kb. 95%-os) részt. A mikrobiom hatással van az immunrendszerünkre, az emésztésünkre, és különböző anyagcsere-folyamatainkra. A tudomány jelenlegi állása szerint fontos kapcsolat áll fenn bélbaktériumaink és a különböző betegségek között. A mikrobiom vizsgálat során a bélflóra összetételének meghatározásával tájékoztatást kaphatunk annak egészségünkre gyakorolt hatásáról. Az eredmény alapján javasolt kezelési megközelítések olyan módszereken alapulnak, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a mikrobiomra, és így kedvezően befolyásolhatják az egészségi állapotot.
Kinek javasolt a vizsgálat?
Bárkinek, aki tájékozódni akar a bélflórájának összetételéről, egészségéről. Gasztrointesztinális panaszok, megbetegedések esetén, immunrendszer működésének zavarai kapcsán, fáradékonyság, levertség tartós fennállásakor, diéta hatásának megítélésére stb.
Kifejezetten ajánlott az alábbi problémák esetén:
- Áteresztő bél szindróma: a bélfal fokozott áteresztőképessége egyértelműen látszik a mikrobiom összetételén
- Testsúly szabályozás nehézségei: a bélmikrobiom felborulása megnehezíti az ideális testsúly elérését
- IBS – irritábilis bél szindróma: gyakori hasi fájdalom, puffadás, rendszertelen székletürítés esetén érdemes kivizsgálni, hogy mennyire hajlamosít a mikrobiom összetétele az IBS-re
- SIBO – vékonybél bakteriális túlnövekedés: ha gyakran jelentkezik puffadás, hasmenés, étkezés utáni diszkomfort, a SIBO is állhat a hátterében
- IBD – gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa). Ezekben a kórképekben a genetikai variabilitás és a beteg immunrendszerének állapota mellett a táplálkozás és a bélrendszeri diszbiózis döntő jelentőségűek, mint kockázati tényezők.
A vizsgálati módszerről
Az elemzés székletmintából származó baktériumok genetikai meghatározásával (16S újgenerációs DNS-szekvenálás) történik. Így lehetőség van mind a tenyészthető, mind a nem tenyészthető baktériumok azonosítására. A következő lépésben a szekvenciaadatokat egy filogenetikai elemző algoritmus segítségével dolgozzák fel. Ez az elemzés a bakteriális mikrobiom azonosításához vezet. Végül az információkat összehangolják a tudásbázissal, amely több mint 800 betegséggel való összefüggést tartalmaz.
Az eredményekről
Az eredmények három csoportba sorolhatók:
- Mikrobiális összetétel: ez az általános fejezet alapvetően értékes betekintést nyújt a mikrobiom egészébe. A hangsúly itt a diverzitáson van, amelyet a Shannon-index segítségével számítanak ki.
- Fajgazdagság: Ez a paraméter a székletmintában található különböző baktériumfajok számát jelzi. A magas szám hozzájárul ahhoz, hogy sokféle funkciót végezhetnek.
- A fajok egyenlősége: A fajok egyenlősége azt fejezi ki, hogy egy baktériumfaj milyen gyakran fordul elő más baktériumokhoz képest. Minél nagyobb az egyenlőség, annál kiegyensúlyozottabb a különböző baktériumok eloszlása a fajok között.
- Sokszínűség: A diverzitás (Shannon-index) olyan lényeges paraméter, amely számértékként a fajgazdagságot és a különböző baktériumok egyenlőségét viszonyítja. A magas diverzitásérték a jó egészségi állapot mutatója, míg az alacsony érték a bélrendszeri diszbiózishoz társul.
- Táplálkozás és élelmiszer-felhasználás: Ez a szakasz az enterotípusra (mely baktériumtípusok dominálnak a mintában), a kalóriabevitelre, a fogyásra és a baktériumok által végzett funkciókra vonatkozó információkat tartalmazza.
- Egészség: A betegségeket a baktériumokhoz rendelve, „magas”, „normális” vagy „alacsony” jelzőkkel értékelik. Megmutatja azokat a baktériumokat, amelyek közvetlenül kapcsolódnak egy betegséghez, és emelkedett értékük elősegíti az adott betegséget, illetve ismerteti azokat is, amelyek védelmet nyújtanak a betegséggel szemben, és így pozitív hatást fejtenek ki.
Táplálkozási ajánlások és javaslatok
A mikrobiomot étrendi változtatásokkal, testmozgással és stresszkezeléssel is lehet átalakítani. Az eredmények összegzése után a bélflórát jellemző baktériumok és azok változatosságának szintje alapján a páciens bélmikrobiom összetételére szabottan teszünk javaslatot a megfelelő étrend kialakítására. A leleten részletes tájékoztatást adunk az ajánlott élelmiszerek, táplálékkiegészítők hatásáról, valamint az egészségre és a bélmikrobiomra gyakorolt hatásukról.
